New safeguards against SLAPPs and restrictions on public access to court hearings

The Government’s proposed legislative amendments introduce changes in two distinct areas of civil procedure: they establish safeguards against strategic lawsuits against public participation (SLAPPs) and remove public online access to court hearings.

On 18 August 2026, the Government submitted Bill No. T/503, which proposes amendments to several pieces of legislation. On the one hand, the bill is intended to transpose into Hungarian law Directive (EU) 2024/1069 of the European Parliament and of the Council on protecting persons who engage in public participation from manifestly unfounded claims or abusive court proceedings, commonly referred to as strategic lawsuits against public participation (SLAPPs). On the other hand, it proposes the removal of provisions providing for public online access to court hearings.

Below, we outline the key elements of the proposed amendments.

Several years ago, the European Union recognised the growing number of strategic lawsuits against public participation affecting journalists, non-governmental organisations (NGOs), members of the academic community and civil society organisations across the EU. Such proceedings are typically initiated by influential parties, including lobby groups, corporations and politicians, against public participants such as journalists, often on the basis of published articles that they allege are false or defamatory. The aim of these proceedings is frequently to suppress public debate.

These cases are often characterised by an imbalance of power between the parties, with claimants enjoying stronger financial or political positions than defendants. Claimants may also engage in forum shopping and initiate proceedings in multiple EU Member States against the same defendant. This issue arises particularly in relation to internet publications, where claimants may argue that damage or infringement of personality rights occurred in every EU Member State because the content was published online. Such abusive proceedings may adversely affect the credibility and reputation of individuals engaged in public life, deplete their financial and other resources and contribute to self-censorship, thereby undermining the democratic values of freedom of expression and freedom of the press.

In light of these considerations and the rules introduced by the Directive, the Hungarian legislator proposes amendments to both the Code of Civil Procedure (Pp.) and the Act on Private International Law (Nmjtv).

The proposed amendments would expand Part Nine of the Code of Civil Procedure, which contains the rules of international civil procedure, by introducing procedural safeguards applicable exclusively to abusive court proceedings that hinder public participation and have a cross-border element.

Under the proposed rules, a defendant could request, no later than the submission of its statement of defence and subject to demonstrating the relevant circumstances, that the court dismiss the claim as manifestly unfounded. The concept of early dismissal has so far been unknown in Hungarian procedural law and is considerably more common in common law jurisdictions.

Under the proposal, a claim may be regarded as manifestly unfounded in particular if:

• the claim, in whole or in part, is disproportionate, excessive or unreasonable;
• the claimant or parties connected to the claimant have initiated multiple proceedings in similar matters;
• the claimant or its representatives have engaged in intimidation, harassment or threats before or during the proceedings or in related or parallel cases; or
• the claimant has acted in bad faith through procedural tactics such as delaying proceedings, fraudulently or abusively selecting the most favourable forum or discontinuing proceedings in bad faith at a later stage.

Where such an application is made by the defendant, the claimant would have an opportunity to respond within a short timeframe and would be required to demonstrate that the claim should not be regarded as manifestly unfounded. Following the claimant’s submission, the court would be required to issue a substantive decision on early dismissal within 45 days.

If the defendant’s application is successful, the court would dismiss the claim by judgment as manifestly unfounded. Such a judgment may have res judicata effect. In addition, the court could impose a fine on the claimant for conduct contrary to the principle of good faith.

In addition to requesting early dismissal, a defendant would also be entitled to seek security for costs from the claimant where it can demonstrate that the proceedings may be intended to abuse the judicial process in order to hinder public participation.

The proposed amendments would also affect the Act on Private International Law. The legislator intends to introduce a new jurisdictional rule under which Hungarian courts may hear claims for damages and costs brought by a natural or legal person domiciled or established in Hungary where:

• a claimant domiciled or established outside the European Union has initiated an abusive court proceeding aimed at hindering public participation before the courts of a third country; and
• the defendant in those proceedings is a natural or legal person domiciled or established in Hungary.

In essence, this rule would allow Hungarian individuals and entities that have been defendants in abusive proceedings to seek compensation in Hungary for damages and costs incurred as a result of those proceedings.

In addition to the new jurisdictional rule, the proposed amendment to the Act on Private International Law would introduce a new ground for refusing recognition and enforcement. Under the proposal, a judgment rendered in proceedings aimed at hindering public participation against a natural or legal person domiciled or established in an EU Member State would not be recognised or enforced in Hungary if the proceedings would be considered manifestly unfounded or abusive under Hungarian law. This exception would not apply where refusal of recognition or enforcement would conflict with a bilateral or multilateral international treaty concluded before 6 May 2024 between the third country concerned and the European Union or Hungary.

Finally, the bill would repeal the provisions introducing public online access to court hearings, which entered into force only on 1 January 2026. Under those rules, up to 100 adult individuals could, in principle, observe court hearings online where the necessary technical conditions were available.

According to the explanatory memorandum accompanying the bill, the online public access regime was originally intended to strengthen public oversight of the judiciary and support legal education and academic research. However, in the legislator’s view, these objectives do not in themselves justify maintaining a regulatory framework that creates disproportionate risks in terms of the timely conduct of proceedings, the integrity of the taking of evidence, the protection of personal data and the efficient functioning of the courts.

If adopted and promulgated, the amendments outlined above would enter into force on the 61st day following promulgation.

Pajzs a közéleti szereplőknek, korlát a nyilvánosságnak

A Kormány törvénymódosítási javaslata két különálló területen hoz változást a polgári eljárásjogban: bevezeti a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni védelmi eszközöket, valamint megszünteti a tárgyalások online nyilvánosságát.

A Kormány 2026. augusztus 18-án nyújtotta be a T/503. számú törvényjavaslatot, amely több jogszabály módosítását célozza. A javaslat egyrészt a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (“közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló 2024/1069 Európai Parlamenti és Tanácsi (EU) irányelv magyar jogba történő átültetését szolgálja, másrészt a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát biztosító rendelkezések jogrendszerből való kivezetését irányozza elő.

A törvénymódosítási javaslat legfőbb pontjait az alábbiakban ismertetjük.

Az Európai Unió már évekkel ezelőtt felismerte, hogy az Unióban egyre nő az újságírókat, a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k), a tudományos élet képviselőit és a civil társadalmat érintő, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek száma. Az ilyen pereket általában befolyásos jogalanyok, például lobbicsoportok, vállalatok, politikusok a róluk írt (állításuk szerint valótlan, lejárató tartalmú) újságcikkek alapján indítják a közéleti szereplők (pl. újságírók) ellen abból a célból, hogy megkíséreljék a nyilvános vita elnémítását. Az ilyen pereket gyakran jellemzi a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága, amikor is a felperes az alperesnél erősebb pénzügyi vagy politikai helyzetben van és a “forum shopping” lehetőségét is kihasználva számos uniós tagállamban indítanak pert az adott alperes ellen. A “forum shopping” lehetősége különösen az interneten megjelent cikkek esetén merülhet fel, ahol a felperesek adott esetben érvelhetnek azzal, hogy a kár, illetve a személyiségi jogsértés valamennyi Uniós tagállamban megvalósult, interneten publikált cikkről lévén szó. Az ilyen visszaélésszerű perek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a közéletben részt vevő személyek hitelességére és jóhírnevére, kimeríthetik a pénzügyi és egyéb erőforrásaikat és akár hozzájárulhatnak az öncenzúrához is, ezáltal lerontva a szólásszabadság és a sajtószabadság demokratikus jogállami értékeit.

E megfontolások és az uniós irányelv által bevezetett szabályok alapján a magyar jogalkotó a Pp-t és az Nmjtv-t is módosítaná az alábbiak szerint.

A Pp. nemzetközi polgári eljárásjogi szabályokat tartalmazó Kilencedik Része speciális, csak a határokon átnyúló vonatkozásúnak minősülő, közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások esetén alkalmazható eljárási biztosítékok szabályaival bővülhet a módosítás révén. A speciális szabályok alapján az alperes legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében kérelmezhetné (a körülmények egyidejű valószínűsítése mellett), hogy a bíróság a keresetet, mint nyilvánvalóan megalapozatlant utasítsa el. Érdemes megjegyezni, hogy a korai elutasítás intézménye a magyar eljárásjogi hagyományokban ez idáig ismeretlen volt, az sokkal inkább a common law típusú jogrendszerekben fordul elő. A módosítási javaslat alapján egy kereset különösen akkor minősülhet nyilvánvalóan megalapozatlannak, ha (a) a követelés egésze vagy része aránytalan, túlzott vagy ésszerűtlen jellegű; (b) a felperes vagy vele összeköttetésben álló felek hasonló ügyekben több eljárást is indítanak; (c) a felperes vagy a felperes képviselői részéről megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés valósult meg az eljárást megelőzően vagy annak során, illetve hasonló vagy párhuzamos ügyekben; (d) a felperesek rosszhiszeműen alkalmaznak eljárási taktikákat, mint például az eljárás késleltetése, a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum csalárd vagy visszaélésszerű kiválasztása, vagy az ügyeknek az eljárás egy későbbi szakaszában történő rosszhiszemű megszüntetése. Egy ilyen alperesi kérelemre rövid határidő mellett a felperes is nyilatkozhatna és neki kellene bizonyítania, hogy a keresete nem tekinthető nyilvánvalóan megalapozatlannak. A felperesi nyilatkozat előterjesztését követően a bíróságnak mindössze 45 napon belül kellene érdemi döntést hoznia a kereset korai elutasítása tárgyában. Ha az alperes kérelme alapos, a bíróság a keresetet, mint nyilvánvalóan megalapozatlant ítélettel elutasítja, melyhez anyagi jogerőhatás is kapcsolódhat, ezen túlmenően pedig a bíróság a felperest – a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartás tanúsítása miatt – pénzbírsággal is sújtja.

A korai elutasítás iránti kérelem mellett az alperes rendelkezésére áll az a lehetőség is, hogy a felperestől perköltség-biztosítékot igényeljen, ha valószínűsíti, hogy a bírósági eljárás közéleti részvételt visszaélésszerűen akadályozó célra irányulhat.

A Pp. mellett az Nmjtv-t is érintené a törvénymódosítási javaslat. A jogalkotó új joghatósági szabályt illesztene a törvénybe, miszerint, ha az Európai Unión kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felperes a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indít valamely harmadik állam bírósága előtt egy Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személlyel szemben, a magyar bíróság eljárhat az utóbbi személy által a harmadik állam bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítésére indított eljárásban. E szabály lényegében a visszaélésszerű eljárások okán felmerült károk és költségek magyarországi érvényesítését tenné lehetővé a magyar honossággal rendelkező természetes, illetve jogi személyek számára, akik alperesként elszenvedői voltak a kártérítési pert megelőző visszaélésszerű eljárásnak.

Az Nmjtv. tervezett módosítása az új joghatósági szabály mellett egy új elismerés és végrehajtás megtagadási okot is tartalmazna, miszerint az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy ellen indított, a közéletben való részvételt akadályozó bírósági eljárásban hozott határozat nem ismerhető el és nem hajtható végre, ha az említett eljárás nyilvánvalóan megalapozatlannak vagy visszaélésszerűnek minősül a magyar jog szerint, kivéve, ha az elismerés vagy a végrehajtás megtagadása a harmadik állam és az Európai Unió vagy Magyarország közötti, 2024. május 6. előtt kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződést sértené.

Végül, a törvénymódosítási javaslat hatályon kívül helyezné a mindössze 2026. január 1-jén hatályba lépett, a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát meghonosító szabályokat, melyek alapján lényegében bármely, legfeljebb 100 nagykorú természetes személy online követhette mindazon bírósági tárgyalásokat, ahol a technikai feltételek ezt lehetővé tették. A javaslat indokolása kiemeli, hogy a bíróságok online nyilvánossága eredetileg a bíróságok feletti társadalmi kontroll kiteljesítését, a jogi oktatás és a tudományos kutatás támogatását célozta, azonban a jogalkotó álláspontja szerint e célok önmagukban nem igazolják egy olyan szabályozási rendszer fenntartását, amely az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működése szempontjából aránytalan kockázatot jelent.

A fentiekben összefoglalt módosítási javaslatok – azok elfogadása és kihirdetése esetén – a kihirdetést követő 61. napon lépnének hatályba.