Taxing wealth, shaping policy: draft wealth tax act enters public consultation

This Client Alert is available in both English and Hungarian

The Hungarian Government has launched a public consultation on its proposed wealth tax legislation (the “Draft”), a long-discussed measure that was repeatedly highlighted during recent election campaigns. Stakeholders may submit comments via the Government’s website until 14 October 2026. In this Client Alert, Associates Bence Kálmán and Bálint Apáthy provide an overview of the Draft and highlight the key points that affected taxpayers should be aware of.

The Draft introduces an annual wealth tax on the portion of net wealth exceeding HUF 1 billion. The tax would apply on a progressive basis: 1% on the tax base exceeding HUF 1 billion but not exceeding HUF 100 billion and 1.5% on the portion exceeding HUF 100 billion. Taxpayers would be required to assess, declare and pay the tax through self-assessment by 31 August of the year following the tax year, provided that a tax liability arises for the relevant year.

Who is affected?

Taxpayers would include resident and non-resident individuals, as well as resident and non-resident asset management vehicles. Asset management vehicles cover trusts, private foundations and comparable foreign structures.

Unlimited and limited tax liability

Hungarian resident individuals and asset management vehicles would be subject to unlimited tax liability covering their worldwide assets. Non-residents would be subject to limited tax liability, covering only:

• Hungarian real estate and rights attached to it;
• shareholdings in Hungarian companies; and
• interests in foreign companies qualifying as real-estate-rich companies.

Under the Draft, an individual who is a Hungarian resident for income tax purposes would also qualify as a Hungarian resident for wealth tax purposes, subject to certain exceptions. Notably, Hungarian citizens holding dual citizenship could qualify as residents even if they have no registered address in Hungary. On the other hand, an individual falling in either of the following categories would not be considered as a Hungarian resident for wealth tax purposes:

• Hungarian citizens who have been living abroad for at least ten years as of the last day of the tax year;
• foreign employees seconded by a foreign employer if the employer is not required to be registered in Hungary (other than for payroll compliance purposes), during the first five years of their assignment; and
• certain long-term residence permit holders who spend fewer than 183 days in Hungary in a given year.

Particular attention should be paid to foreign wealth management structures. A trust or foundation established under foreign law would qualify as Hungarian resident if its place of effective management is in Hungary. Where any settlor or founder is a Hungarian resident individual, the place of effective management is presumed to be in Hungary unless proven otherwise. The same presumption applies where a Hungarian resident beneficiary exercises effective influence over key decisions.

Definition of wealth under the Draft

The Draft defines wealth broadly. It includes all assets with a monetary value, such as:

• real estate and movable property;
• cash, securities and shareholdings;
• crypto-assets and precious metals; and
• insurance rights and options.

The tax base is net wealth, being the value of taxable assets less outstanding liabilities. Only liabilities that meet strict formal requirements are deductible, such as those based on legislation, a final decision or a loan agreement executed as a public deed or private deed with full evidentiary force. Household goods and personal-use items are excluded. However, artworks, collections and jewellery worth more than HUF 3 million each, as well as vehicles worth more than HUF 10 million, remain taxable.

Related asset management vehicles, for example those with the same settlor or settlors who are family members or related parties, may apply the HUF 1 billion threshold only once per tax year on a combined basis.

Spouses may each benefit from the threshold separately, while the Draft provides for detailed rules on the allocation of matrimonial property between spouses for wealth tax purposes between spouses. A minor child’s assets, other than inherited assets, the child’s own earnings and assets replacing such earnings, are attributed to the parent who exercises parental responsibility. Where parental responsibility is exercised jointly, such assets are included in each parent’s tax base in equal proportions.

Key dates, timeline

The Draft is scheduled to enter into force on 15 December 2026. Tax liability arises on the last day of each year, based on the wealth held on that day. Taxpayers must assess, declare and pay the tax by 31 August of the following year.

Accordingly, the first wealth tax liability would arise on 31 December 2026, with the return and payment due by 31 August 2027. Existing asset management vehicles would have to register with the tax authority within 30 days of the Draft’s entry into force, namely by 14 January 2027.

What does this mean for the affected?

Although the Draft may still be amended, affected individuals and wealth management structures should assess their potential exposure now. This applies in particular to the residence status of family trusts and foundations, as well as to the valuation of non-listed shareholdings. Any restructuring measures should be considered carefully. The tax authority may examine whether rights have been exercised in line with their intended purpose since the planned introduction of the tax became public knowledge. According to the explanatory memorandum, that date is 14 May 2026. The Wolf Theiss Tax Team stands ready to assist in assessing the impact of the Draft on your wealth and existing structures, as well as in preparing comments for the public consultation.

---

Társadalmi egyeztetésen a vagyonadó

A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot (a „Tervezet”), amely az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett adópolitikai intézkedése volt. Az érdekeltek 2026. október 14-ig tehetnek észrevételeket a Kormány hivatalos honlapján keresztül. Jelen összefoglalóban Kálmán Bence ügyvéd és Apáthy Bálint ügyvédjelölt áttekintik a Tervezet főbb rendelkezéseit és az érintettek számára legfontosabb tudnivalókat.

A Tervezet éves vagyonadót vezetne be a nettó vagyon 1 milliárd forintot meghaladó részére. Az adó mértéke progresszív: az 1 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó adóalaprész után 1%, míg a 100 milliárd forintot meghaladó rész után 1,5%. Az adót az adóalany önadózással állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg a tárgyévet követő év augusztus 31-ig, feltéve, hogy az adott évre ténylegesen adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Kit érint a Tervezet?

Az adó alanyai a belföldi és külföldi illetőségű magánszemélyek, valamint a belföldi és külföldi vagyonkezelő struktúrák lennének. Vagyonkezelő struktúrának minősülne a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány, valamint az ezekhez hasonló külföldi vagyonkezelési struktúrák.

Teljes és korlátozott adókötelezettség

A belföldi illetőségű magánszemélyeket és vagyonkezelési adóalanyokat teljes körű adókötelezettség terhelné, amely a teljes belföldi és külföldi vagyonukra kiterjedne.

A külföldi illetőségű adózókat korlátozott adókötelezettség terhelné az alábbi vagyonelemek kapcsán:

• a magyarországi ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;
• a magyar társaságokban fennálló részesedések;
• az olyan külföldi társaságokban fennálló részesedések, amelyek vagyona túlnyomórészt magyarországi ingatlanból áll.

A Tervezet alapján az a magánszemély, aki a személyi jövedelemadó szempontjából magyar illetőségűnek minősül, főszabály szerint vagyonadó szempontjából is magyar illetőségű lenne, bizonyos kivételekkel. Különösen fontos, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok akkor is belföldi illetőségűnek minősülhetnének, ha Magyarországon nincs bejelentett lakcímük. Ezzel szemben az alábbi kategóriákba tartozó magánszemélyek nem minősülnének magyar illetőségűnek vagyonadó szempontból:

• azok a magyar állampolgárok, akik az adóév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön élnek;
• a külföldi munkáltató által kiküldött munkavállalók, amennyiben a munkáltató Magyarországon nem köteles bejelentkezni (a bérszámfejtési kötelezettségek teljesítésétől eltekintve), a kiküldetés első öt évében;
• a huzamos tartózkodás jogával nemzeti érdekből rendelkező magánszemélyek, akik egy adott évben 183 napnál kevesebbet tartózkodnak Magyarországon.

Különös figyelmet érdemelnek a külföldi vagyonkezelési struktúrák. A külföldi jog alapján létrejött bizalmi vagyonkezelés vagy alapítvány belföldi illetőségűnek minősülne, ha a tényleges irányítás helye Magyarországon található. Amennyiben a vagyonrendelő vagy alapító belföldi illetőségű magánszemély, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a tényleges irányítás helye Magyarországon van. Hasonló vélelem érvényesül akkor is, ha valamely belföldi illetőségű kedvezményezett a vagyonkezelést érintő meghatározó döntésekre befolyást gyakorol.

A vagyon definíciója a Tervezet tükrében

A Tervezet tágan határozza meg a vagyon fogalmát. Adóköteles vagyonelemnek minősülne minden pénzben kifejezhető értékkel rendelkező dolog, jog, követelés vagy egyéb vagyoni érték, így különösen:

• az ingatlanok és az ingó dolgok;
• a készpénz és a bankszámlapénz, az értékpapírok és a társasági részesedések;
• a kriptoeszközök és a nemesfémek; valamint
• a biztosítási szerződésen alapuló jogok és az opciós jogok.

Az adó alapja a nettó vagyon, vagyis az adóköteles vagyonelemek értékéből levonhatók a megfelelően igazolt kötelezettségek. Levonható kötelezettségnek kizárólag olyan tartozások minősülnek, amelyek szigorú formai feltételeknek megfelelnek, például jogszabályon, jogerős határozaton vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kölcsönszerződésen alapulnak.

A magánszemély személyes használatát szolgáló, valamint az ingatlan rendeltetésszerű használatához szokásosan szükséges berendezési és felszerelési tárgyak nem képezik az adóalap részét, ugyanakkor az egyenként 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forintnál értékesebb járművek beletartoznának a vagyonadó alapjába.

Kapcsolt vagyonkezelési struktúrák, így például azonos vagyonrendelővel rendelkező, illetve hozzátartozók vagy kapcsolt felek által létrehozott vagyonkezelési struktúrák esetében az 1 milliárd forintos küszöbértéket adóévenként együttesen csak egyszer alkalmazhatnák.

A házastársak külön-külön jogosultak lennének az adómentes küszöbérték igénybevételére, ugyanakkor a Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a házastársi vagyon vagyonadó szempontjából való megosztására. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint ahhoz a szülőhöz kerülne hozzárendelésre, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja. Közös szülői felügyelet esetén a gyermek vagyona a szülők adóalapjában egyenlő arányban jelenne meg. Ez alól kivételt képeznek az örökléssel szerzett vagyontárgyak, a gyermek saját keresetéből származó vagyon, valamint az ezek helyébe lépő vagyonelemek.

Határidők

A Tervezet 2026. december 15-én lépne hatályba.

Az adókötelezettség minden tárgyév utolsó napján keletkezne, az akkor fennálló vagyon alapján. Az adót a tárgyévet követő év augusztus 31-éig kellene megállapítani, bevallani és megfizetni.

Ennek megfelelően:

• az első vagyonadó-kötelezettség 2026. december 31-én keletkezne;
• az első bevallás és adófizetés határideje 2027. augusztus 31. lenne;
• a már működő vagyonkezelő struktúráknak a hatálybalépéstől számított 30 napon belül, azaz 2027. január 14-éig kellene nyilvántartásba vetetniük magukat az adóhatóságnál.

Mit jelent ez az érintettek számára?

Bár a Tervezet a jogalkotási folyamat során még módosulhat, az érintett magánszemélyeknek és vagyonkezelő struktúráknak célszerű már most felmérniük lehetséges kitettségüket. Ez különösen igaz a trustok és alapítványok illetőségének vizsgálatára, valamint a nem tőzsdei részesedések értékelésére.

Az átstrukturálásokat és vagyontervezési lépéseket körültekintően szükséges megtervezni. Az adóhatóság ugyanis attól a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszakra vizsgálhatja, hogy a jogok gyakorlása összhangban állt-e azok rendeltetésével. A Tervezet indokolása szerint a vagyonadó bevezetése 2026. május 14-én vált köztudomásúvá, tehát a rendeltetésszerű joggyakorlás az ettől kezdődő időszakra vizsgálható.

A Wolf Theiss adócsoportja készséggel áll rendelkezésre a Javaslat várható hatásainak elemzésében, a meglévő vagyonkezelési struktúrák átvilágításában, valamint a társadalmi egyeztetés keretében benyújtandó észrevételek előkészítésében.