Client Alert Client Alert

New opportunities for on-site electricity producers and suppliers in Hungary

*This article is available in both English and Hungarian.

In the evolving landscape of the Hungarian energy market, there is a growing emphasis on transitioning to self-sufficiency and on-site energy which helps with substantial costs and energy losses associated with transmission. As a result, there is an increasing interest in the industrial sector and commercial property developments for investments that reduce the environmental impact by producing and using green energy locally, such as on-site solar or wind power plants. However, parallel to this, legal challenges and regulatory obstacles have emerged, often thwarting the widespread adoption of efficient and decentralized self-sustaining energy systems.

The recently adopted Act XCIX of 2023, amending certain energy-related laws, may pave the way for the prevalence of self-sustaining energy systems, such as on-site solar power plants and storage facilities. Moreover, this legislative amendment creates the possibility for a power plant operating or being constructed in the vicinity of a property to directly supply and sell electricity to the owner of the respective industrial or commercial property (without the use of the public grid and the payment of grid usage fees).

1 . New directions in on-site electricity supply and sales

While before 2024, various uncertainties arose regarding how property owners or tenants could establish an on-site power plant (including solar and wind power plants) and subsequently sell electricity to businesses operating on the site, the rules coming into effect in January 2024 aim to clarify these uncertainties. This is particularly significant for property owners (i.e., grid users) intending to establish their own power plants or electricity storage units to supply businesses (i.e., consumers) located on their premises, or similarly if, for instance, the tenant of the property wishes to make such an investment. The legislative amendment provides some guidance on the establishment of private cable lines and grids, specifically regulating the conditions under which users (primarily the owner of the respective property) and consumers (such as tenants) can sell the electricity they generate through their own power plants.

Users can now plan private cable lines and grids not only for their own energy consumption or for the purpose of installing electric charging stations but also for supplying electricity to consumers located on-site through such private grids. Under the new regulations, it is no longer a prerequisite for consumers supplied through private grids to be technically and securely connected to the user. In effect, the legislator expands the scope where users 

are entitled to establish private grids. This change is particularly crucial for on-site electricity sales, as it broadens the opportunities for users or consumers to sell electricity through the established private grids.

The new provisions further specify and elaborate on the necessary steps during the establishment of private cable lines and grids, as well as the framework for cooperation between the competent network operator, the producer or electricity storage operator, and the system user. The private grid operator and the producer or electricity storage operator must submit a preliminary system user claim to the competent network operator.

However, if an increase in the specified feed-in capacity at the designated connection point is necessary due to the electricity generated by the producer or stored by the electricity storage operator connected to the private grid, the producer or electricity storage operator shall submit their system user claim through a publication procedure or an individual procedure with the consent of the private grid operator, as specified in the relevant codes of the competent network operator.

This system user claim must be submitted even if the specified feed-in capacity at the designated connection point remains unchanged.

The network operator determines the economic and technical conditions required for such connection either during the preliminary system user claim process or in a publication or individual procedure. These conditions are, of course, not yet in practice, leaving uncertainties about the criteria the network operator will set and the potential costs for power plants operating in private grids. The functioning of the public grid could experience significant consequences, such as sudden interruptions or substantial reductions in power plant production due to technical issues or unexpected weather events. In these scenarios, immediate supplementation from the public grid might be necessary, impacting its overall operation.

The legislative amendment prominently addresses the re-regulation and expansion of electricity sharing as well. Consequently, it distinguishes between two main forms of electricity sharing. In the first option, electricity generated or stored by an active user or energy community can be directly transmitted to other users via the public grid, a private grid, or connecting equipment, or it can be transmitted to a consumer through a private grid. As a novelty, there is also the possibility for electricity generated or stored by the consumer to be sold directly to the private grid operator. 

Similarly to electricity transmission, in case of electricity sharing, the private grid operator and the consumer must conclude an agreement if they intend to sell or transfer the electricity they generate themselves through electricity sharing. This agreement must at least include the price of the shared electricity and the rules for settlement. The legislative amendment also stipulates that such electricity sales do not qualify as either transmission or electricity trading. Additionally, the consumer has the option to sell the electricity passed on or generated by them within their consumption site. This scenario also does not qualify as electricity trading if the prescribed regulations are adhered to appropriately. This flexible system aids users and consumers in being active in the field of generated or shared energy without having to deal with complex regulatory issues.

A defining innovation is that power plants or storage units operated on a property adjacent to the designated consumption site – or reasonably close to it in case of power plants over 5 MW capacity – can directly connect to the private grid of the site.

This requires the construction of an interconnector (production) line, but the cost of this can be recovered realistically by not using the public grid for energy transmission, i.e. by not having to pay the so-called system charges. If the producer supplies only on-site consumers, it may even be exempted from the obligation to compete for scarce feed-in capacity to the public network or to bear the costs of its development. A further condition is that electricity produced or stored by the power plant/storage facility must not result in any change in the feed-in capacity of the grid connection point of the site supplied and that only one site can be connected to a power plant or electricity storage facility. 

2. Introduction of self-sustaining generation units to the electricity market

The concept of a self-sustaining generation unit has also been introduced. Under the new provisions, a self-sustaining generation unit is a facility with a 5 MW of installed capacity, connecting to the public grid without a feed-in capacity, and sharing the generated electricity at the same connection point with the user or another consumer within the same corporate group. A self-sustaining generation permit must be obtained for the establishment of a self-sustaining generation unit. The detailed rules for permitting follows the regulations applicable to power plants with a nominal capacity of 50 MW or more.

The purpose of regulating self-sustaining generation units through this legislative amendment is to promote sustainable and efficient electricity generation. The self-sustaining generation permit allows for the modernization of facilities and capacity expansion while ensuring necessary controls for the stability of the electricity system.

3. Private grid permitting retrospectively

The rules concerning private grid permits have not undergone substantial changes. If the owner/operator of an industrial or commercial property (i.e., the user) who transmits electricity for its tenants (and the private grid is not located within a single building), the installation or extension of the private grid requires a permit. However, an application for a license must be submitted to the Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority (HEPURA) for private lines installed after October 2011 without a license that are subject to a license under the newly enacted rules within 90 days of the entry into force of the amendment (i.e., until 31 March 2024). HEPURA may impose a fine of up to HUF 100 million for on-site energy supply without a permit.

4. Expected market impact

The amendment will unlock new business opportunities for alternative, decentralized energy systems. The new rules will help achieve this by clarifying the legal framework for on-site energy supply. Under the new regulations, installing power plants in proximity to large industrial consumers will become a more attractive option, as private lines may be exempted from paying system charges by directly supplying to the user.

However, there are also legal and regulatory challenges, particularly concerning licensing obligations and infrastructure conditions, which could impact the adoption of decentralized energy supply systems. The details of the rules are not yet clear, thus in each case, consulting an expert in this specific area is essential, both at the design and implementation phase of such projects.

Download the Client Alert in English

Download PDF

Új lehetőségek a telephelyi villamos-energia termelők és ellátók számára

A magyar energiapiac folyamatos fejlődése során napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a saját célra, illetve a telephelyen belül történő energiatermelés, ezzel megtakarítva az energiaszállítás jelentős költségét és veszteségét. Ennek eredményeképpen az ipari szektor és a kereskedelmi ingatlanfejlesztések területén egyre növekvő érdeklődés tapasztalható az olyan beruházások iránt, amelyek a zöldenergia helyben történő termelése és felhasználása útján csökkentik a környezeti hatásokat. Ilyenek például a telephelyen létesített nap- vagy szélerőművek. Ezzel párhuzamosan azonban felmerültek olyan jogi kihívások és szabályozási akadályok, amelyek sok esetben meghiúsították a hatékony, decentralizált energiarendszerek terjedését.

A napokban megjelent egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvény azonban kikövezheti az utat az önfenntartó energiarendszerek mint például a telephelyen létesített erőművek és tárolók térhódítása előtt. Sőt, a jogszabálymódosítás annak a lehetőségét is megteremti, hogy egy adott ingatlan közelségében fekvő ingatlanon működő vagy létesülő erőmű közvetlenül, a közcélú hálózat használata és díjának fizetése nélkül villamos energiát szállítson és értékesítsen az adott ipari vagy kereskedelmi ingatlan tulajdonosának.

1. Új irányok a felhasználási helyen belüli villamosenergia-ellátás és értékesítés terén

Míg 2024 előtt számos bizonytalanság adódott abban a tekintetben, hogy egy telephelyen (felhasználási helyen) belül maga az ingatlan tulajdonosa vagy annak bérlője miként létesíthet erőművet (ideértve a naperőműveket, szélerőműveket is) és az aztán miként értékesíthet villamos energiát a telephelyen működő vállalkozásoknak, a 2024. január 1-én hatályba lépett szabályok a korábbi bizonytalanságok tisztázását célozzák. Különösen fontos ez tehát azoknak az ingatlan tulajdonosoknak (felhasználóknak), akik saját erőművet vagy villamosenergia-tárolót kívánnak létesíteni és az így létesített erőművel szeretnék ellátni a telephelyükön működő vállalkozásokat, vagy épp fordítva, ha például a telephelyen található bérlő akar ilyen beruházást eszközölni. A törvénymódosítás iránymutatást nyújt a magánvezeték létesítése, valamint a magánvezetékhez kapcsolódó erőművek és tárolók esetében, kifejezetten szabályozva azokat a feltételeket, amelyek mellett a felhasználók (értve ezalatt főként az adott ingatlan tulajdonosát) és a vételezők (mint például a bérlők) értékesítik az általuk megtermelt villamos energiát.

A felhasználók mostantól nemcsak saját energiafelhasználásukra vagy elektromos töltőberendezés létesítése céljából tervezhetnek magánvezetékeket, hanem a felhasználási helyen belül elhelyezkedő, magánvezetéken keresztül ellátott vételezők villamosenergia-ellátása céljából is. Ez esetben pedig az új szabályozás értelmében nem előfeltétel az, hogy a magánvezetékkel ellátott vételezők műszaki és biztonsági okokból összefüggjenek a felhasználóval. Ezzel a jogalkotó gyakorlatilag kibővíti azt a kört, ahol a felhasználó jogosult magánvezetéket létesíteni. Ez a változás kiemelkedően fontos a felhasználási helyen belüli villamosenergia-értékesítés szempontjából, mivel így a felhasználók vagy vételezők egy szélesebb körének nyílik lehetősége az értékesítésre a létesített magánvezetéken keresztül.

Az új rendelkezések további fontos elemként pontosítják és részletesen kifejtik a magánvezeték létesítése során szükséges lépéseket, valamint a hálózati engedélyes, a termelő vagy a villamosenergia-tároló üzemeltető, valamint a rendszerhasználó közötti együttműködés keretét. A magánvezeték engedélyesének és a termelő vagy villamosenergia-tároló üzemeltetőjének előzetesen rendszerhasználói igénybejelentést kell benyújtania a hálózati engedélyes részére.

Az igénybejelentést akkor is meg kell tenni, ha az adott csatlakozási ponton meghatározott betáplálási teljesítmény nem kerül módosításra.

Ha azonban az adott csatlakozási ponton meghatározott betáplálási teljesítmény növelése szükséges a magánvezetékhez kapcsolódó termelő által termelt vagy villamosenergia-tároló üzemeltető által tárolt villamos energia miatt, úgy a termelő, illetve a villamosenergia-tároló üzemeltetője magánvezeték engedélyesének hozzájárulásával közzétételi eljárás vagy egyedi eljárás útján tudja az ott meghatározottak szerint megtenni az igénybejelentését. Mindkét igénybejelentési folyamatban a hálózati engedélyes meghatározza a csatlakozáshoz szükséges gazdasági és műszaki feltételeket. Ezen feltételeknek értelemszerűen még nincs kialakult gyakorlata, így az még kérdéses, hogy a hálózati engedélyesek milyen kritériumokat fognak meghatározni, és ezek teljesítésének milyen költségvonzata lesz. A közcélú hálózat működésére ugyanis komoly hatással lehet például, ha az erőművi termelés (pl. hirtelen műszaki hiba vagy váratlan időjárási esemény okán) kiesik vagy számottevően csökken és akkor a termelést hirtelen mégis a közcélú hálózatból kell pótolni.

A törvénymódosítás kiemelten foglalkozik a villamosenergia-megosztás újraszabályozásának és kiterjesztésének kérdésével is. Ebből adódóan a villamosenergia-megosztásnak két fő formáját különbözteti meg. Az első lehetőség szerint az aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt vagy tárolt villamos energia közvetlenül továbbítható más felhasználóknak a közcélú hálózaton, magánvezetéken vagy összekötő berendezésen keresztül, illetve vételező részére magánvezetéken keresztül. Ezzel párhuzamosan újdonságként lehetőség van arra is, hogy a vételező által termelt vagy tárolt villamos energia közvetlenül a magánvezeték engedélyese részére kerüljön eladásra. 

Hasonlóan a villamosenergia-továbbadáshoz, a villamosenergia-megosztás esetén is a magánvezeték engedélyesnek és a vételezőnek megállapodást kell kötnie, ha a maguk által termelt villamos energiát megosztás útján értékesíteni vagy ellenérték nélkül átadni kívánják. Ez a megállapodás legalább magában kell foglalja a megosztott villamos energia árát és az elszámolás szabályait. A törvénymódosítás leszögezi továbbá, hogy az ilyen jellegű villamosenergia-értékesítés nem minősül sem továbbadásnak, sem villamosenergia-kereskedelemnek. A vételezőnek ezen felül lehetősége van a számára továbbadott vagy általa termelt villamos energiát értékesíteni a vételezési helyén belül. Ez az eset sem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, ha az előírt rendelkezéseket megfelelően betartják. Ez a rugalmas rendszer segíti a felhasználókat és a vételezőket abban, hogy a termelt vagy megosztott energia terén aktívak legyenek, anélkül, hogy bonyolult szabályozási kérdésekkel kellene foglalkozniuk.

Meghatározó újítás továbbá, hogy az adott telephely szomszédságában vagy 5MW teljesítmény felett az ésszerű közelségében lévő ingatlanon működő vagy létesülő erőmű vagy tároló közvetlenül is rákapcsolódhat a telephely magánvezetékére (azaz belső hálózatára).

Ehhez termesztésen ki kell építeni az összekötő (termelői) vezetéket, de ennek költsége reálisan megtérülhet azáltal, hogy ez esetben a közcélú hálózatot az energiaszállításra nem veszik igénybe, azaz nem merül fel az úgynevezett rendszerhasználati díj fizetésének kötelezettsége. Ha a termelő csak a telephely (ingatlan) fogyasztóit látja el, mentesülhet akár azon kötelezettség alól is, hogy versenyezzen a közcélú hálózat szűkös betáplálási kapacitásáért, illetve hogy annak fejlesztési költségeit viselje. A közelből történő energiaellátás további feltétele, hogy az erőmű/tároló által termelt vagy tárolt villamos energia miatt az ellátott telephely hálózati csatlakozási pontján a betáplálási teljesítmény nem kerülhet módosításra, valamint ilyen módon csak egy telephely kapcsolható össze erőművel vagy villamosenergia-tárolóval.

2. Az önellátó termelői egységek bevezetése a villamosenergia-piacra

Újdonságként bevezetésre került az önálló termelő egység fogalma. Az új rendelkezések értelmében egy önálló termelő egység olyan létesítmény, amelynek csatlakozási teljesítménye meghaladja az 5 MW-ot, közcélú hálózatra csatlakozik betáplálási teljesítmény nélkül, és a termelt villamos energiát ugyanazon csatlakozási ponton megosztja a felhasználóval vagy a felhasználóval azonos vállalatcsoportban lévő más felhasználóval vagy vételezővel. Az önálló termelő egység létesítésére engedélyt kell szerezni. Az engedélyezés részletszabályai vonatkozásában az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A törvénymódosítás célja az önellátó termelő egységek szabályozásával a fenntartható és hatékony villamosenergia-termelés elősegítése. Az önálló termelői engedély lehetővé teszi a berendezések modernizálását és a kapacitások növelését, miközben biztosítja a szükséges ellenőrzéseket a rendszer stabilitásának érdekében.

3. Utólagos magánvezeték engedélyezési kötelezettség bevezetése

Bár érdemben nem változtak a magánvezeték engedélyezésére vonatkozó előírások, azaz továbbra is minden esetben, ha egy ipari vagy kereskedelmi ingatlan tulajdonosa/üzemeltetője (azaz a felhasználó) a bérlőinek villamos energiát ad tovább és a magánvezeték hálózat nem egyetlen épületen belül helyezkedik el, úgy a magánvezeték létesítése vagy bővítése engedély köteles. A törvénymódosítás lényegében ezt a kötelezettséget nyomatékosítja, amikor kimondja, hogy ha a 2011 októbere után létesített magánvezeték nem rendelkezik engedéllyel, akkor arra a törvénymódosítás hatályba lépését követő 90 napon belül, azaz 2024 március 31-ig engedélykérelmet kell benyújtani a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH). Az engedély hiányában végzett telephelyi energiaellátást a MEKH akár 100 millió forintos bírsággal is sújthatja.

4. Várható piaci hatások

A törvénymódosításnak köszönhetően új üzleti lehetőségek nyílnak az alternatív, decentralizált energiarendszerek létesítésére. Az új szabályok ezt egyfelől a telephelyi energiaellátás jogi kereteinek tisztázásával segítik elő. Másfelől, az új szabályok keretében vonzóbbá válik erőművi beruházások létesítése nagyobb ipari fogyasztók közelében, hiszen a közvetlen ellátás útján a beruházók mentesülhetnek a rendszerhasználati díjak megfizetése alól. 

Ugyanakkor, jogi és szabályozási kihívások is felmerülnek, különösen az engedélyezési kötelezettség és az infrastrukturális feltételek tekintetében, amelyek befolyásolhatják a decentralizált energiaellátó-rendszerek terjedését. A részletszabályok tekintetében sem tisztázott még minden kérdés, így minden egyes esetben érdemes e speciális jogterületen jártas szakértőhöz fordulni mind a projektek tervezése, mind azok végrehajtása során.

Download the Client Alert in Hungarian

Download PDF