Wolf Theiss
Home / Knowledge / 

A Munka Törvénykönyve adatvédelmi tárgyú módosítása

Hosszabb szünet után ismét adatvédelmi tárgyú törvénytervezetet nyújtott be a Kormány a Parlament részére, amelyet az Országgyűlés közel két hónappal a benyújtást követően el is fogadott. Az Info tv. nyári módosítása után "az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról" szóló javaslat ("Módosítás") közel 90 szektoriális jogszabály adatvédelmi tárgyú módosítását tartalmazza. A Módosítás a Munka Törvénykönyvét ("Mt.") is több ponton érinti.

Read more

A Módosítás az eddig a személyiségi jogok védelmén belül rendezett adatvédelmi vonatkozású rendelkezéseket egy önálló "5/A" alcím alá rendezi, amely a munkavállalók ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosításán túlmenően kiegészül a biometrikus adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelésével kapcsolatos rendelkezésekkel is.

 

1.    Új elem a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozása kapcsán

A munkavállaló személyiségi jogai (pl. magánélethez való jog) korlátozása kapcsán kötelező előzetes munkáltatói tájékoztatásnak a Módosítás alapján már írásban kell történnie, illetve a tájékoztatásnak – új elemként – ki kell terjednie a korlátozás szükségességére és arányosságot alátámasztó körülményekre is. Az új tájékoztatási elem elsősorban az ún. érdekmérlegelési teszteket jelenti, amelyet a munkáltatói jogos érdeken alapuló adatkezelések során kell elvégezni. 

 

2.    Okiratok bemutatása 

Szemben a korábbi rendelkezéssel, a Módosítás kifejezetten rögzíti, hogy a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy az Mt.-ből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges adatok kezeléséhez okirat bemutatása kérhető, tehát a munkáltató az okirattal igazolt tény rögzítésére jogosult, nem pedig az irat másolására és annak további kezelésére. 

A Módosítás alapján az adatkezelési célok kiegészülnek egy új elemmel, az Mt.-ből származó igények érvényesítése szempontjából lényeges adatok kezelésével. A kezelt adatok köre kapcsán a Módosítás indokolása rögzítette, hogy a munkáltató kezelheti a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során keletkező egészségügyi adatot a Rendelet 9. cikk (2) bekezdés h) pontjával összhangban. 

 

3.    Biometrikus adatok kezelése (arckép, ujj- és tenyérlenyomat)

A biometrikus adatok kezeléséről az Mt. a Módosítást megelőzően nem rendelkezett, a munkavállalók kapcsán felmerülő ilyen adatkezelésről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ("NAIH") januárban tett közzé tájékoztatást. 

A Módosítás – hivatkozva a Rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra – szűk körben lehetővé teszi a biometrikus adatok munkáltató általi kezelését. Az adatkezelés célja a munkavállaló azonosítása abban az esetben, ha az valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely (i) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy (ii) törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. A Módosítás példálózó felsorolást is ad arra nézve, hogy mely törvényben védett érdekek esetén jogszerű a biometrikus munkavállalói adatok kezelése, ezek közül a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érték (50.000.001,- forint felett) védelméhez fűződő érdek tűnik a legrelevánsabbnak. 

 

4.    Bűnügyi személyes adatok (erkölcsi bizonyítvány)

Jelentős előrelépés, hogy a büntetlen előélet ellenőrzésével kapcsolatban is történtek módosítások, amely témakörben a NAIH is közzétett tájékoztatást. A Módosítás alapján a munkavállaló, vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó jelentkező bűnügyi személyes adata abból a célból kezelhető, hogy a munkáltató megvizsgálja, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. A Módosítást megelőző jogszabályi kizárások mellett – amely esetekben a munkáltató a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján kezelhette az adatokat – a Módosítás lehetővé teszi, hogy a munkáltató is meghatározzon foglalkoztatást kizáró, illetve korlátozó feltételt, például, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke sérelmével járna. 

 

5.    Munkavállalók ellenőrzése

A Módosítás alapján a munkavállaló a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. Ez a rendelkezés alapvetően főszabállyá teszi a magáncélú eszközhasználat tilalmát, gyakorlatilag rögzíti a jelenleg is általánosan elterjedt gyakorlatot. Ez a lépés jelentősen megkönnyíti a munkáltató informatikai rendszerének működtetését, hiszen egyszerűsödik az ellenőrzés folyamata. A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt adatok közül a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. Egybeolvasva a fenti két rendelkezést, könnyen megállapítható, hogy ez gyakorlatilag teljes körű ellenőrzési jogosultságot jelent a munkáltató számára. 

Az ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül az eszköz használata tekintetében meghatározott korlátozás (tehát, hogy kizárólag a munkaviszonnyal összefüggésben használható az adott eszköz) betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat is.

Fontos rögzíteni, hogy a munkáltató a fenti kötelezettség ellenőrzése során a kötelezettség megszegését (tehát magáncélú használattal összefüggő személyes adatot) állapíthatja meg mindössze, annak további kezelésére – a kötelezettségszegés tényének és részleteinek megállapításán túlmenően – nincs jogosultsága jelen rendelkezés alapján. Álláspontunk szerint az e tárgyban készült NAIH állásfoglalás megállapításai továbbra is irányadóak. 

 

6.    Biztosítási jogviszonnyal összefüggő okiratok megőrzési ideje

Hosszú idő óta fennálló bizonytalanságot okozó kérdésre tett pontot a jogalkotó a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ("Tny.") módosításával. A törvény 2018. december 23. napjától hatályos módosításával előírja, hogy a munkáltatónak az érintett munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig meg kell őriznie a munkavállaló biztosítási jogviszonyával, a szolgálati idővel, illetve jövedelemmel kapcsolatos adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, amelyeknek a nyugellátás során relevanciája van. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben, vagy azután születetett személyek esetén a jelen szabályozás szerint a betöltött 65 év, így javasoljuk a munkavállalók munkaügyi iratainak megőrzését a 70. életévük betöltéséig. Mivel törvény csak a jövőre nézve állapíthat meg kötelezettséget, abban az esetben, ha ezen iratok 2018. december 23-a előtt megsemmisítésre kerültek, az új normaszöveg szerinti jogsértés nem állapítható meg. Fontos, hogy a megőrzés jogszabályon alapuló kötelezettség lesz, tehát ennek megfelelően a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja lesz az alkalmazandó jogalap. 

Abban az esetben, amennyiben a cég jogutód nélküli megszűnik, a munkaügyi iratok őrzésének helyét a cég a székhelye vagy telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek be kell jelentenie.

For further information please contact

Barnabás Buzási
Barnabás
Buzási
Senior Associate
Hungary
Eszter Bohati
Eszter
Bohati
Associate
Hungary

Find a Lawyer

Top